Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Varroa atka dignosztizálása

A diagnosztizálás folyamata és a küzdelem metodikája

 

Méhészeti vizsgálatok
A telelés kezdeténél egy kontrol-kezelést el kell végezni. A telelést felül kell vizsgálni egy gyors revízióval; az átfogó vizsgálatot téli időszak végén kell elvégezni, és a kaptár alján összegyűlt törmeléket meg kell vizsgálni. Az aktív időszak alatt is meg kell vizsgálni az atka elhullást a hálós alsólap segítségével és a lezárt cellákat mikroszkopikusan meg kell vizsgálni. A fertőzöttségtől függően – és a naptárra is figyelve – egy vagy több kezelést végre kell hajtani.

Az alsó hálós padlózat megfigyelése
Az alsó hálós padlózati lapon gyűlnek össze a méhekből kipotyogott atkák, rovar lárva maradékok (molyok) és valamennyi maradvány, melyet kiszedtek vagy kihullott. Azzal az előnnyel is szolgál, hogy a széndioxid eltávozhat a kaptárból télen, és a szellőztetés is megoldott szállítás esetén (a méhek az alsó záró lapot sohasem tapasztják be méhcementtel). Hogy az atka fertőzés szintjét meg lehessen állapítani, az alsó záró lapra ragadós fehér papírt szokás tenni, és azon megszámolni a kihullott, kiesett paraziták számát. Az atkák természetes pusztulása nyáron ugyanúgy, mint a téli összegyűjtött törmelék analízise értékes adatokat szolgáltat a fertőzés milyenségének megállapításához. Ha nyár végére a lehullott paraziták száma meghaladja a 30-at egy 24 órás megfigyelési időszak alatt, akkor az azt jelenti, hogy azonnali beavatkozásra van szükség.

 

Kihullott paraziták száma naponta

A parazitafertőzés mértéke

Cselekvési terv

0-8

gyenge =kevesebb, mint 100 atka

Kontrol ismételt kezelés

8-15

alacsony = 100-1,000 atka

Kezelést igényel

15-30

magas = 1,000-2,000 atka

Azonnali kezelés

30 felet

kritikus = több mint 2,000 atka

Komplex védekezési program

 

Figyelmeztetés! A téli időszakban, ha a záró lapon minden második napon történő megfigyelésünk alkalmával több, mint, 1 parazita maradványt találunk, akkor a méh kolónia a tél végére elpusztulhat, és ebben az esetben a telelő állomány védelmére a kezelést a rendelkezésre álló legmegfelelőbb anyaggal azonnal el kell kezdeni.

 

Februárban – márciusban a méh kolónia fertőzöttségének szintjét az összegyűjtött minta átszűrésével vagy lebegtetésével kell megvizsgálni. Az összegyűjtött anyagot 24-48 óráig szárítjuk. Megvizsgáláskor szétválaszthatjuk a tisztátalanságot szűréssel (a szűrést 3; 2; 1,6; 1 mm sűrűségű hálóval végezzük), és/vagy a szemetet etanolba keverjük; a viasz maradványai, szennyeződés, fa, méhek maradványai és üledék leülepszik a konténer aljára, és a paraziták felszínen maradt maradványait a folyadék tetején meg lehet számolni, és vizsgálni.
A fertőzés mértékének nagyságát meg lehet állapítani úgy, hogy a talált atka maradványok számát összehasonlítjuk a kaptárban lévő méhek megbecsült számával.

 

Megelőző kezelés aktaölő szerekkel
Az aktív periódus alatt bármikor diagnosztizálhatjuk a méh kolónia atka fertőződöttségének intenzitását (nagyságát) atkaölő szerekkel történő kontrol kezelés metódusával, 90 % feletti pontossággal.

Atkaölővel végzett kontrolkezelést az év bármely szakában végezhetünk a BeeVital HiveClean-nel, még a téli rajon is. Az eredmény szemmel látható lesz azon méhészek számára, akik rendszeresen vizsgálták az alsó záró hálón, vagy ragasztó papíron található paraziták mennyiségét megfelelő hőmérsékleti viszonyok mellett (O Celsius foknál magasabb hőmérséklet).

A kontrolkezelést a kaptár legalább 5 %-án el kell végezni. Ha a 24 óra alatt elhullott atka maradványok száma meghaladja a 30-at a nyár végén, akkor a kezelés azonnali megkezdésére van szükség.

 

Megfigyelés a lezárt lárvák csoportjával kapcsolatban
A here lárvák lezárt csoportjának kinyitásakor meg lehet határozni a fertőzöttség százalékát úgy, hogy kinyitunk 100 cellát, és megszámoljuk a megfertőzött egyedeket. Ha arányosítjuk ezt a számot a lezárt cellákban élő lárvák számával, megkapjuk a kolóniában lévő megfertőzött lárvák arányát. Ahhoz, hogy megkapjuk a kolóniában lévő atkák számát, 10-zel szorozzuk a megkapott adatot (a specializálódott irodalomban említett szám). Ha a parazita fertőzöttség aránya nagyobb mint 4 %, akkor azonnali kezelésre van szükség. Azzal, hogy a lezárt dolgozó méheket eredményező cellákat kinyitjuk (n=200), nem csak a lárvák fertőzöttségét látjuk, de a teljesen ki nem fejlett méhek közötti deformált szárnnyal fejlődő egyedek számát is, amely kibillentheti a méh kolónia egyensúlyát, azok kikelése után.

 

Az élő méhek kontrolálása
Mind specialisták, mind méhészek ezt a metódust használják a leggyakrabban.
Klinikai vizsgálatokkal meg lehet állapítani az atkák jelenlétét vagy hiányát a méheken. Ahhoz, hogy a megfigyelhetőségi küszöböt elérjük, a vizsgálatot korán reggel kell elvégezni, mielőtt még a gyűjtést végző méhek elhagyták volna a kaptárt. Ahhoz, hogy a vizsgálatot az élő méheken elvégezzük, be kell fognunk őket egy hordozható szívógépbe, vagy bele kell rázni a méheket egy papírzacskóba. Hogy tiszta képet adjon a felmérés, legalább 2.000 méhet be kell fogni a vizsgálathoz. A vizsgálat lebonyolítására mind a laboratóriumban mind a méhészetben különböző metódusokat lehet használni: az éterrel történő, az alkoholba keverés, vízben oldott különböző anyagokkal, 1 % mosóporral, atkaölő szalagok felhasználásával, vagy a méhek testét porcukorral való behintés módszerével.
Még egyszerűbb, ha lefagyasztjuk vagy megszárítjuk őket, és a paraziták számát úgy határozzuk meg, hogy szitán történő átszűrés után megszámoljuk az atkákat, és így határozzuk meg hány parazita hullott ki 100 méhből.
Az aktív periódusban, amikor a királynő peterakási kapacitásának csúcsán van, az arány a méheken található atkák száma (kb. 15 %) és a kikelés alatt lévő lárvákon a cellákban (85 %) 1:6. Amikor ezt az arányt sikerült 1:3-ra leszorítani, vagy amikor a fertőzöttség nem létezik, akkor már nincs szükség a korrekcióra. Július és szeptember között, amikor a peterakás lényegesen csökken, a méhek egy része elpusztul, a  kolónia elnéptelenedik és az atkák aránya 100 élő méhen 6-tól 35 % fölé emelkedhet.

A paraziták biológiájának ismeretével, amikor a méh kolóniában lévő atkák számát tudjuk, azt is figyelembe kell venni, hogy ezt a számot befolyásolhatja az adott évszak, a kolónia ereje, és a kezelés alkalmazásának módja és körülményei.

 

Laboratóriumi vizsgálatok
Ha valaki nincs tisztában a méhészetben uralkodó epidemiológiai körülményekkel és az alkalmazott kezelésekkel, akkor klinikai vizsgálatokat kell végezni a méhészetben ahhoz, hogy a lehető legpontosabban meghatározhassuk az atka fertőződöttség fokát, amelyet a következő laboratóriumi módszerekkel lehet megvizsgálni: cukorral való beszórás, alkoholban történő megmosás, 0.1 %-os mosószeres folyadékban való megmosás a hulladék vizsgálatára.
A felügyelet, megelőzés és harc a méhbetegség ellen stratégiai programja szerint végzett laboratóriumi vizsgálatok igazolják és kiegészíthetik a méhészetben tett megfigyeléseket.

A méheket fenyegető összes betegségek közül a varroatosis (és ehhez csatlakozó betegségek) képviseli a világszerte legjelentősebb veszteségeket okozó kórokozót. Ennek okán a Varroa kontroláló metódusnak figyelemmel kell lennie a varroatosis eseteket és azok gyakoriságát valamint a paraziták biológiáját és a betegség dinamikáját.

 

Összegezés
Méh kolóniák felügyelete, a Varroa atkák fertőzöttségének értékelése intenzitás és kiterjedtség szempontjából, és az alkalmazott kezelések.

Ezen atkák elleni küzdelem több mint 4 évtizedes gyakorlatának eredményeire támaszkodva ugyan, de látjuk, hogyan tűnnek el előállítási erőforrások, a megtámadott családokban a pusztulási ráta riasztó maradt, a varroatosis és a hozzá csatlakozó betegségek folyamatosan terjednek és okoznak kárt.

A küzdelem nehézzé és komplexé vált a nagy számú epizootológiai faktor miatt
Nehéz a betegség evolúcióját ellenőrzés alatt tartani a méhek kolóniájának biológiai ritkaságai okán, és sokszor csekély eredménnyel az atkaölők megbízhatóságának hiányosságai miatt vagy az epizootológiai helyzet előre tervezhetetlensége miatt, ahogy a betegség az egyik méhészetről a másikra terjed, vagy átterjesztődik a darazsak közreműködésével.
A kezelések hatékonyságának ellenőrzése és a rendelkezésre álló technikák megfelelő használata nélkül „vaktában végzett” kezelések hamis biztonsági helyzetképét festenek méhek egészségéről. Értékes információt lehet megszerezni a hálós záró lapok vizsgálatával, de a lárvák lezárt celláinak feltárásával és a felnőtt méhek vizsgálatával is.

A háló záró lap vizsgálatának fontossága
A méhészetekben okozott károk minimalizálására a méh kolóniákban lévő varroatosis evolúcióját állandó figyelemmel kell kísérni, és a küzdelem eszközeit annak alapján kell bevetni, hogy azok a méh kolónia fiziológiai állapotát és az atkák biológiai ciklusait is szem előtt tartsa.  A méh kolónia egészségi állapotának állandó figyelése (a fertőzöttség mértéke) a hálós záró lap használatával történik. A nyár alatt megfigyelhető természetes atka elhullás és a téli időszakban gyűjtött hulladék analizálása konkrét adatokat szolgáltat a fertőzöttség intenzitására.